2011. május 30., hétfő

Körülöttem



Körülöttem apró lángok égnek, barátok tán vagy lidércfények.
Megannyi rejtélyes ígéret.
Mely biztonságot vagy pusztulást jelent.
Csak várok.. s lelkemben egyre hangosabban zúg a csend.Hiába hallgatsz: egész tested, minden érzéked, porcikád azt súgja, vallja, kiáltja: ölelnél, törzsed törzsemhez fordul, csípőd csípőmhöz beszél, ajkad ajkamhoz lopakodik, ott fénylek szemed égboltján, hiába teszel fel kérdéseket, faggatsz értetlenül, ámultan, hiába lepődsz meg zavartan kitárulkozó vallomásaimon, engem ugyan nem csapsz be, csak hazug magad vágod át, hiába próbálod szemlesütve fedni félszegen előlem óhajod, hiába mutatsz kielégültséget, süt belőled a hiány, a sóvárgás, furdal az elfojtott kíváncsiság, űz, hajt a kiéletlen élni akarás, a gyönyör, mámor utáni vágy.








Elmélkedem..



Elmélkedem sokszor szavadon,,mikor a semmit bámulom.
Talán hiányzom vagy csak álom?
Érzéseid tudni vágyom...
Én szállok az idővel és a széllel szembe talán
Telve a reménnyel: aki elment vár még rám
Én esküszöm, hogy mosolyogsz még rám
Én nem hiszem, hogy sosem érsz hozzám
Nem büntethet az ég, ha így állok eléd
Lelkemben bűntelenül
Mert hiányzol....Nem érdekel, miből élsz.Azt akarom tudni, mire vágysz, és hogy szembe mersz-e nézni a vágyaiddal.Nem érdekel, hány éves vagy. Azt akarom tudni, megkockáztatod-e, hogy őrültnek tűnj szerelmedért, álmaidért és azért a kalandért, hogy igazán élj. Azt akarom tudni, hogy elérted-e már fájdalmad mélypontját, hogy megnyitottak-e már az élet csalódásai, hogy összezsugorodtál és bezárkóztál-e már a félelemtől, hogy érhet-e még fájdalom. Azt akarom tudni, hogy elfogadod-e fájdalmamat és fájdalmadat anélkül, hogy elrejtenéd, vagy mindenképpen változtatni akarnál rajta.Azt akarom tudni, hogy tudsz-e örülni nekem és önmagadnak, hogy tudsz-e vadul táncolni, az extázistól megrészegedve anélkül, hogy figyelmeztetnél, legyünk óvatosak, reálisak, és emlékezzünk emberi mivoltunk korlátaira. Azt akarom tudni, hogy mersz-e másnak csalódást okozni, hogy hű maradhass önmagadhoz. Hogy elviseled-e a csalás vádját anélkül, hogy megcsalnád saját lelkedet. Azt akarom tudni, hogy hűséges vagy-e, s ezáltal megbízható. Azt akarom tudni, hogy látod-e a szépséget akkor is, ha nem minden nap pompázik.Azt akarom tudni, hogy tudsz-e kudarcaimmal és kudarcaiddal együtt élni, és a tóparton állva mégis az ezüst Holdnak kiáltani: Igen! Nem érdekel, hol élsz, és mennyi pénzed van. Azt akarom tudni, fel tudsz-e állni a kétségbeesés és a fájdalom éjszakája után, megviselten, sajgó sebekkel. Nem érdekel, ki vagy, és hogy kerültél ide. Azt akarom tudni, hogy állsz-e velem a tűz közepébe, és nem hátrálsz-e meg. Nem érdekel, hol, mit és kitől tanultál. Azt akarom tudni, mi ad neked erőt belülről, amikor kint már minden másnak vége van.